Bakonykúti Község Leader Akcióprogramja

                 Bakonykúti bemutatása:

 Bakonykúti Fejér megye legkisebb önálló települése, csodálatos természeti környezetben, a Kelet-Bakony hegység lábánál, a Burok völgyi természetvédelmi terület mentén, Székesfehérvártól 21 km-re fekszik.

A község területe az utolsó jégkorszak után rossz minőségű földdel bíró cserjés-erdős vidék volt. Az első telepesek a bronzkorban kerültek ide. Faluhelyük a forrás melletti dombon volt. Az i.e. 1800-1300 között itt élt kis csoport temetője a mai falu felé eső dombon volt. A későbbi korokból az avarok (i.sz. 6-8. század) temetőjét is ismerjük a forrás melletti dombon.

A falu középkori elődjét 1424-ben említik először az írásos források. A török kori feljegyzések szerint 1559-ben lakatlan puszta volt. A török idők után 1696-tól a Zichy-család birtokaként szerepelt. A pusztát a földbirtokos használta birkalegeltetésre, nagyobb részét bérbe adta. Zichy János és István csak 1750-ben adott betelepedési engedélyt a Veszprém megyei Bánkról és Teszérről jött jobbágyoknak. Ez a terv meghiúsult, így 1758-ban Nyitra megyéből próbálták megvalósítani a falu újjáélesztését. Füstbe ment terv volt ez is.1759-ben német ajkú telepesekkel jött létre az új falu. 1762-ben 23 egész és hét féltelkes jobbágyot, valamint 12 zsellért írtak össze. A falu újkori története itt vette kezdetét. Az új telepesek a környékbeli, korábban betelepült sváb falvakból, valamint Schrőd és Neuheysil helységekből érkeztek. Róluk írta Bél Mátyás Fejér megye leírásában, hogy a sváb és frank telepesek megtartották hazai szokásaikat, és asszonyaik szorgalmasabbak a mezei munkában, mint a magyarok.

1850-ben az 554 lakosból magyarnak 53 fő vallotta magát. A népesség római katolikus volt. Templomot 1810-ben építettek, plébánosa is ettől kezdve volt. Tanítóról 1770-től tudunk. 1783-ban Strausz Mátyás 30 gyermeket német nyelven tanított. 1841-ben azonban már magyar-német nyelvű volt az oktatás. A község 337 lakosából 1945 tavaszán is 287 német nemzetiségűnek vallotta magát.

A közigazgatás II. világháborút követő átalakítása során az önálló községi tanács 1950-ben jött létre, majd 1970-ben Isztimérrel közös tanácsot alakítottak. 1990-től a település újra önálló önkormányzattal rendelkezik, de 1990 és 2007. december 31. között  Isztimérrel közös körjegyzőségben működött. Az 2007-ben hozott törvénymódosítása következtében Bakonykúti a móri kistérségből átkerült a székesfehérvári kistérségbe. Ezzel összhangban az önkormányzat 2008. január 01-től az azonos kistérséghez tartozó Iszkaszentgyöggyel alakított körjegyzőséget.

A múlt században, a mindenkori gazdasági folyamatok tükörképeként változó mértékben, de folyamatosan csökkent a lakosság száma. Napjainkra már megfordult ez a folyamat és a népesség lassú növekedése figyelhető meg. Kezdetben csak a hétvégi házak szaporodtak, de ma már egyre többen választják állandó lakhelyül is ezt a csodálatos természeti környezetben fekvő települést. A falu jelenlegi lakosság száma 122 fő, de 34 hétvégi ház, illetve hétvégi házként használt lakóház is található a településen, ami azt jelenti, hogy közel annyi ember tölti itt szabadidejét, mint az állandó lakosok száma. Sajnos a demográfiai összetétel nem kedvező, mivel a lakosság közel 40%-a nyugdíjas, így az időskorúakkal való törődés az önkormányzat egyik kiemelt feladata.

Az országos Kék-túra útvonalán, a Bakony hegység kapujában fekvő településünket a turisták is nagy számban keresik fel. A település gyönyörű természeti környezete kiválóan alkalmas a túrázásra. A Baglyas-hegy 360 méteres csúcsáról nemcsak a közeli Vértes hegységig lehet ellátni, de jó időben a Balatonig is. A természeti védelem alatt álló Burok völgy igazi élményt nyújt a természetet és a túrázást kedvelőknek. Környezetétől eltérő klímája, viszonylagos elszigeteltsége, botanikai és zoológiai érdekességek kincsestárává teszik ezt a csodaszép völgyet.

Bakonykútinak nemcsak a környéke szép, de maga település is megőrizte eredeti településszerkezetét, építészeti hagyományait, az önkormányzat a lakossággal karöltve sokat tesz a rendezettség megőrzéséért. A falu új látványosságai az egyre növekvő számú közterületi faszobrok, amelyek újabb vonzerőt jelentenek.  A település szép és kedvező összkép ellenére, sajnos éppen a falu központjában, találkozhatunk oda nem illő építményekkel (buszmegállóból átalakított raktár, fém tárlóhelység stb.), így a faluközpont rendezése a közeljövő feladata kell, hogy legyen.

A település infrastrukturális ellátottsága tekintetében a csatornázottság kivételével, valamennyi közművel rendelkezik. A belterületi utak, járdák, a 2006-ban kialakított Forrás utca kivételével szilárd burkolatúak. A megyeszékhely és kistérségi központ Székesfehérvárra közvetlen autóbuszjárat biztosított, de a menetrend a kettő vagy három műszakos munkarendbe való bejárást nem teszi lehetővé.      

Az egészségügyi alapellátást az Isztiméren lévő háziorvos látja el, aki heti egy alkalommal rendel Bakonykútiban. Szakorvosi és sürgősségi ellátás tekintetében a település Székesfehérvárhoz tartozik.

Az óvodai ellátásra és az általános iskolai oktatásra Bakonykúti Iszkaszentgyörggyel és Mohával közös társulást hozott létre, az intézmények Iszkaszentgyörgyön találhatók.

A település rendelkezik egy községházával, ahol az önkormányzati ügyek intézésére alkalmas helységen kívül található az orvosi rendelő is, és két olyan terem, amely kulturális vagy egyesületi rendezvények megtartására alkalmas. A termek befogadó képessége max. 50-60 fő, így ez a megtartható rendezvények jellegét nagymértékben befolyásolja. A település egészét megmozgató és még vendégeket is váró rendezvényeket csak szabadtéren lehet megrendezni.     

               

  Bakonykúti jövőképe

 

                 Bakonykúti jövőképének kialakítása a környezet és a vidéki életminőség javítására, a vidéki gazdaság megerősítésére, valamint az egészséges életmód feltételeinek fejlesztésére irányul.

       2007-től a Sárvíz Leader Akciócsoporthoz tartozó Bakonykúti Önkormányzata három falufórumon ismertette a település lakosságával a Leader programot és annak lehetőségeit. A lázas műhelymunka után megalakult a Bakonykúti „A Bakony Keleti Kapuja” Akciócsoport. A helyi közösséget az Önkormányzat, a Bakonykúti Községért Közalapítvány, civil szervezetek, egyéni vállalkozók, családi gazdaságok és őstermelők alkotják.

 

 Az Akciócsoport az alábbi terveket tűzte ki az elkövetkező öt évre:

                1. Megőrizni és tovább fejleszteni, gyarapítani mindazon természeti, lakókörnyezeti és közösségi értékeket, amelyek miatt vonzó ez a település, amelynek eredményeként megállt a lakosság számának csökkenése. Napjainkban az emberek azért kedvelik Bakonykútit és választják otthonuknak, mert szép a természeti környezete, rendezett, „emberléptékű” a település, nincs a nyugalmat zavaró ipari vagy más tevékenység,de az is fontos, hogy az itt élő és a saját hagyományaikat megőrző és tisztelő őslakosok befogadták és együtt tudnak élni a városból kiköltöző emberekkel.

1.1. Az Akciócsoport gondoskodni kíván az örökségül kapott település szerkezet és építési hagyományok megőrzéséről, arról, hogy a település továbbra is rendezett képet mutasson és olyan fejlesztéseket tervez, amelyek mindebbe illeszkedve még vonzóbbá teszik a települést. E cél elérése érdekében, anyagi lehetőségeit figyelembe vevő ütemezéssel megkezdi a faluközpont átalakítását. Szakmailag megalapozott tervek szerint tovább kívánja folytatni a település parkosítását és fásítását. Szabályozott formában, de továbbra is támogatja a falu összképébe illeszkedő, közterületi faszobrok gyarapítását, amelyek napjainkra már a településünk egyik nevezetességévé váltak.

                1.2. Az önkormányzat az elmúlt években szorosan együttműködve a Veszprémi Erdőgazdaság Rt.-vel (VERGA Rt.), a Magyar Honvédséggel, a Hunyadi Mátyás Vadásztársasággal, a környék földtulajdonosaival és mezőgazdálkodóival minden lehetséges eszközével támogatta és támogatja a természeti környezetünk védelmét. Ezzel együtt arra törekszik, hogy a saját lakossága, és a reményeink szerint a minél nagyobb számban ide látogató turisták jobban megismerjék a környék természeti értékeit,hogy saját egészségük megőrzése érdekében töltsenek minél több időt mozgással a szabadban. A továbbiakban az Akciócsoport támogat, együttműködik és a saját lehetőségein belül részt vállal minden olyan kezdeményezés megvalósításában, amely a fenti célok elérését szolgálja. Segíti és támogatja a falukoncepció szellemiségéhez illeszkedő bemutató gazdaságok létrehozását és fejlesztését.

                1.3. Fontos feladatának tekinti az Akciócsoport a település hagyományainak megőrzését, különös tekintettel a német nemzetiségi hagyományokra. El kívánja érni, hogy azok az idős emberek, akik a településről már nem szívesen mozdulnak ki, helyben is hozzájussanak színvonalas kulturális műsorokhoz.

 

                2. Az értékek megőrzésén túl az Akciócsoport másik alapvető célkitűzése, hogy az alacsony lélekszám ellenére az állandó lakosok számára hosszú távon is élhető település maradjon Bakonykúti. Biztosítani, hogy mindaz a szolgáltatás, amely a XXI. században elvárható, az helyben vagy elérhető közelségben, a szomszédos településekkel összefogva a lakosság rendelkezésére álljon. Támogatni olyan többfunkciós létesítmények létrehozását, amelyek bemutatják a régi mesterségeket, megismertetik és árusítják a helyi termékeket. Csak ez lehet a záloga annak, hogy falu népesség megtartó képessége megmaradjon.

                2.1. Az Akciócsoport támogatja, hogy a lakossági ellátásra vonatkozó kötelező önkormányzati feladatok (egészségügy,oktatás, szociális gondoskodás stb.) a társulások előnyeinek maximális kihasználásával történjen meg. Támogat minden olyan helyi vállalkozói és civil kezdeményezést, amely helyben garantálja vagy szélesíti a lakossági szolgáltatások körét, nem veszélyezteti a természeti környezetet, a falu nyugalmát és helyben munkahelyet teremt, javítva ezzel az életminőséget.

                2.2. Az Akciócsoport az egészséges életmód kialakítása, az egészség megőrzése és a helyi közösség formálása érdekében egyaránt fontosnak tartja az un. életmód programok helyi infrastruktúrájának a fejlesztését. Támogat és részt vállal minden olyan sport-szabadidős-kulturális rendezvény megszervezésében, amely a település minden korcsoportját és a családokat együttesen is mozgósítja.     

                2.3. A bakonykúti „A Bakony Keleti Kapuja” Akciócsoport kiemelten támogat minden olyan, a természeti adottságainkra épülő turisztikai célú vállalkozást, amely ha időlegesen is, de látogatókat hoz a településre, javítva ezzel a menetrendszerű autóbuszjárat kihasználtságát, növelve a helyi kiskereskedelmi egység forgalmát. A vállalkozások támogatása mellett az önkormányzat saját lehetőségeinek keretein belül részt vállal az idelátogató turisták igényeinek kiszolgálásában. Ennek érdekében együttműködik a szomszédos településekkel, csatlakozik a térség akciócsoportjai hasonló tartalmú  projektjei megvalósításához.  

2.4. Ugyancsak támogat és részt vállal minden olyan, elsősorban sport, turisztikai és kulturális rendezvény szervezésében, amely erősíti a falu hírnevét, de ugyanakkor nem zavarja jelentősen annak nyugalmát. Így támogatja és segíti a lovas, horgász, vadász és egyéb szabadidős sportprogramok szervezését, kereskedelmi-, vendéglátó- és szálláshelyek kialakítását, azok szolgáltatási színvonalának fejlesztését.