Karnevál

 

   Ragyogó napsütésre ébredtünk, az ólomszürke égboltot felváltotta a tiszta kék, amelyre valamennyien áhítoztunk, a fákon ezernyi madár szerelmes dallal köszönti a tavaszt.

Ma eltemetjük a telet, - elégetjük a tavalyi év minden búját-baját.

      A faluban napok óta nagy a nyüzsgés,- gyakran csörög a telefon – megbeszéljük, ki mivel készül, mikor díszítjük a termet.  Ildi és Kora a két fő szervező nem áll meg percre sem, jelmezeket varrnak esténként a kandalló melegéhez bújva. János termet díszíti,  intik attól, hogy leessen a létráról!  -minden táncos lábra szükség lesz! 

      Nem sok időm marad álmodozni. Friss-meleg pogácsát készítek és pástétomot is a szendvicsekre. Az autóban minden hely foglalt. A hosszú, mintegy 300m-es távolságot pillanatok alatt megtesszük, nagy a jövés-menés, mindenki csomagokkal felpakolva érkezik.

     Vidám társaság beszélget az utcán. Ölelések és puszik csattannak. Odabenn a télikert ünnepi pompában, az asztalok megterítve, a korábban érkezők finomságai és a nyeremények sokasága alatt roskadoznak. Teri néni az örök gondoskodó jól befűtött nekünk, most is ott sürgölődik  az asztalok körül. Finom zene készíti elő a mulatságot. Deák Ildi üdvözli a társaságot és megnyitja Kuti Karnevált. Szinte hihetetlen, de nagyon sokan vagyunk! - néhány ismeretlen arcot is látok – mindenki mosolyog és jó a hangulat. Örömmel tölt el bennünket, hogy a tavalyi  mulatság nem merült feledésbe, hagyományt teremtettünk. Szükség van a  kis közösségben a találkozásokra,  barátkozni, mulatni pár üveg bor mellett. 

     Az orvosi rendelő átalakul öltözővé, a jókedv csak fokozódik, pálinkák sorakoznak az asztalon szükséges a minőség ellenőrzése. Az alapanyag helyben termett a szépséges szilva-körte és barackfákon.  Egyetértünk kiváló volt a tavalyi gyümölcstermés.

      A folyosón két ifjú tigris-hölgy suhan át,- vadászni indulnak, és már következik is a jelmezbe öltözöttek bevonulása.

        A füvesasszony érkezik elsőként, ember rá nem ismerne, ki lehet!  Döbrögi uram követi hatalmas pocakjával,- nagy sikert arat, nyomában fut  Ludas Matyi,  kezében bot! és hatalmas ütéseket mér a pocakos nagyúr hátára. Indián pár érkezik, Villámlik, csodás mosolyával mindenkit elvarázsol, férje a langaléta Vadölő-teljes harci díszben, gyermekükkel a karján.  A két fiatal tigrislány Tamara és Kiara egymás mancsát fogva osonnak be. Ligeti Zsuzsa hófehér kutyája Fekete Macska jelmezben pompázik, jobb a békesség messze elkerülöm a fenevadat.  A sort egy kivénhedt rocker zárja,  feleségével a karján – szörnyű-színes a hajkoronájuk.             A nő a füvesasszonyt pumpolja, dicséri annak szép arcát, ruháját: némi „fű” reményében.  Ekkor megérkezik a városból a csuklós busz, rajta az egyetlen 9 éves utassal, aki mit sem sejtve cseppen a farsangi mulatságba a tigrislányok legnagyobb örömére...

Lassan összeáll a zsűri, elnöke a SeusoKincsek őrzője Dr. Fülöp Gyula,- feladatuk kiválasztani a legjobb jelmez birtokosát. Amíg tanácskoznak, megkezdődik a tánc,- a hangulat a tetőfokára hág. A táncparkett megtelik ifjú és idősebb táncosokkal. Fényképezőgépek villannak innen is – onnan is. Az indián törzsfőnök egy pohár francia borral kínál kedvesen.

     Szünetet kér a zsűri.  Csendben várjuk az ítéletet, de jól jön kis pihenő a fergeteges tánc után. Első helyezett a Füvesasszony, megérdemelten! - bár többen bekiabálják: bunda-bunda…

Valaki felvágja a művészi szépségű tortát, Andris az újonnan érkezett hatalmas szelettel távozik.

A bál folytatódik - Miközben a polgármester úrral ropom, a fülembe suttogja: az Alapítvány megszavazott egy kis pénzt faluszépítésre. Tudja, hogy szívügyem.  Nagyon jó hír!- rettegjetek kertészetek! Kicsit később táncba visz a szomszéd úr  is,  felszólít: „ kapkodd a lábad”, majd leül,- begörcsölt a térde. Nagyot nevetek és táncba viszek egy ismeretlent, aki unottan szemléli a mulatozókat,- bátor ötlet volt, még a lábam sem érte a földet!

Az újabb szünetben a polgármester röviden köszönetet mond a szervezőknek és máris nyakunkon a tombola sorsolás. Sokan és szép számú,- igen értékes ajándék birtokába kerülnek, miközben a többiek ismét bundát emlegetnek.

    Lassan ürülnek a borosüvegek. Néha egy-egy üveg ásványvíz is gazdára talál. A gyerekek polgármesteri utasításra a másik teremben barátkoznak, játszanak, időnként átszaladnak egy kis munícióért, Kiara-tigrisnek letörtek a körmei.

Papír cetliket oszt valaki, csendben ír a társaság... Megtömjük a Kisze-bábot, majd nagy ovációval elégetjük a csillagos ég alatt. Repül a láng az ég felé,  boszorkányseprűn távozik – viszi hamuvá égett bajainkat. Sietünk vissza a melegbe.. A gyerekek szerencsére nem látják, amikor nagyszüleikből kitör a gyermek, a   lufi-focit jó buli. Lassan valamennyi lufi kileheli lelkét de a jókedv cseppet sem hagy alább. Már mindenki táncol mindenkivel – csere következik,- és ha emlékezetem nem csal mozdony is voltam....

Sötét, öreg este szállt a Bakony aljára.

Szívünk-lelkünk megtelt boldogsággal, jókedvvel. Hazafelé indulunk, ketten mentünk, hárman jövünk a meglepetés unokával.

 

Jó éjszakát Bakonykúti.

 

2014. február 22.                  Takács Judit